Pickleball-kóma Szorongás és önismeret a pályán

Amikor az elme „leáll” a pályán: A pickleball és az idegrendszer kapcsolata

Sokan tapasztalták már, hogy a hosszas gyakorlás és a technikai tudás ellenére egy fontos mérkőzés vagy verseny alatt hirtelen „lefagynak”. Sophie Chiche, pszichológus és vállalkozó, saját pickleball-élményén keresztül mutatja be, mi történik ilyenkor az idegrendszerünkkel, és miért érezhetjük magunkat magabiztos felnőtt létünkre hirtelen védtelen gyereknek a pályán.

A „mentális kóma” és a túlélő ösztön 

A szerző leírása szerint a versenyhelyzetben fellépő szorongás képes „lekapcsolni” az agy azon részeit, amelyek a stratégiáért, a finommozgásokért és a döntéshozatalért felelősek. Amikor a stressz szintje túl magasra szökik, az agy amygdala nevű része veszi át az irányítást. Ez a terület nem tesz különbséget egy pickleball-torna és egy valódi életveszély között; fenyegetve érzi magát, és túlélő üzemmódba kapcsol. Ennek eredménye a beszűkült látás, az izmok megfeszülése és a mentális köd, amit a sportoló „mentális kómának” élhet meg.

A kudarc mögött rejlő mélyebb félelmek 

A cikk rávilágít, hogy a pályán jelentkező blokk gyakran nem magától a játéktól való félelem, hanem mélyebb érzelmi minták következménye. Ilyenek például:

• A nyilvános kudarc: Félelem attól, hogy mások előtt vallunk szégyent.

• A csalódás okozása: Aggodalom, hogy cserbenhagyjuk partnerünket vagy a minket támogatókat.

• Gyermekkori tapasztalatok: Azok az adult sportolók, akik gyerekként nem tanulták meg a versengés, a csapatmunka vagy a vereség kezelésének dinamikáját, nyomás alatt gyakran újra felkészületlen gyereknek érezhetik magukat.

A sport mint az önismeret tanterme 

Bár az ilyen élmények megterhelőek, a pickleball (és általában a sport) egy egyedülálló tükröt tart elénk. A pálya őszintén megmutatja, hogyan viselkedünk nehéz helyzetekben, hogyan kommunikálunk, és miként hagyjuk el önmagunkat, ha félünk.

A szerző szerint a pickleball nem csupán egy játék, hanem a személyes fejlődés egyik legintenzívebb formája. Lehetőséget ad arra, hogy a „mentális lefagyások” után újraértékeljük önmagunkat, felfedezzük a bennünk rejlő versenyszellemet, és megtanuljunk jelen lenni a stresszes pillanatokban is.

Összegzésként: 

A sportpályán nyújtott teljesítményünk nem csak a technikán múlik; az idegrendszerünk állapota és a feldolgozatlan félelmeink ugyanilyen fontos szerepet játszanak. Ha megértjük agyunk védekező mechanizmusait, a pickleballt az önismeret és az érzelmi gyógyulás eszközévé alakíthatjuk.

--------------------------------------------------------------------------------

Analógia a megértéshez: 

Képzeld el az agyadat, mint egy modern számítógépet, amelyen bonyolult szoftverek (technika, stratégia) futnak. Amikor a stressz miatt az idegrendszered „túlmelegszik”, a biztonsági rendszer hirtelen áramtalanítja az egész épületet, hogy megelőzze a tüzet. Hiába van ott a tudás a gépen, áram nélkül sötétség marad – ilyenkor nem több gyakorlásra, hanem a hűtőrendszer (az idegrendszeri önszabályozás) javítására van szükség.

Forrás: https://sportsedtv.com/blog/pickleball-put-me-in-a-coma-a-nervous-system-story/ 

Sophie Chiche: Pickleball Put Me in a Coma: A Nervous System Story